DUNAALMÁSÉRT ALAPÍTÁNY

Dunaalmás a kezdetektől

DUNAALMÁS A KEZDETEKTŐL

Dunaalmás egy 1517 főt számláló község, egy gazdag történelemmel, természeti és épített értékekkel, aktív civil élettel bíró település.

Komárom-Esztergom megye északi peremén, erdők és festői dombok tövében húzódik meg, a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. A területen bőven található 20-24 fokos kénhidrogénes víz. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta, hirtelen hő változások nincsenek és az erős szelek is elkerülik a vidéket. Dunaalmás földrajzi fekvéséből következően a történelemben mindig jelentős szerepet játszott. Területe már ősidők óta lakott hely. Bizonyítja ezt az a nagyszámú lelet, amelyet az építkezések, a földmunkák és ásatások hoztak felszínre.

Már a római korban fürdőket építettek a kénes vizű források mellé, a X. században több család is élt már a településen, melynek egy a homokbányászat során feltárt temetkezési hely a bizonyítéka. A település első írásos említése 1093-ban történt egy Szent László királyunk által íródott levélben. A tatárjárás során a falu elnéptelenedett. IV. Béla benépesítési rendeletei nyomán a terület újra lakott lett és Mátyás király idejében már virágzó, termelő vidéknek bizonyult.

Ezt követően a törökdúlás után, az 1606-os Zsitva-toroki békekötést követően a település ismét benépesedett. Az elmenekült emberek visszatértek és hozzáfogtak a romok eltakarításához. A helységnek református lakosai az omladozófélben lévő volt bencés kolostort birtokukba vették, és elkezdték annak kiigazítását. Almás község története szervesen egybeforrott az itteni reformátusság történetével, melynek sok érdekességet tartalmazó tükre és helytörténeti adattára az almási református anyakönyv. "Az anyakönyvvezetés 1713-ban így kezdődik: Az Helvetiai valláson lévő keresztyén gyülekezet örökös könyve avagy matrikulája, melyben minden szükséges és megtartásra és megmaradásra való dolgok irattatnak. Anno 1713. Szenczi Sámuel, prédikátor idejében."

A török hódoltság után az újra települt katolikusság barokk temploma 1754-1757 között épült. Ma mind a templom épülete, mind a berendezése műemlék jellegű.

Híres volt Almás már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről. Jó borát szívesen vásárolták, és így a szőlői szép hasznot hoztak. Fürdőjét Torkos János 1746-ban megvizsgálta és ismertette. A (régi) fürdő a rómaiak idejétől kezdve, a XIII. században épült bencés templom, majd annak romjaira épült református templom mellett feküdt. 1891-ben a vasút építésekor ráépítették a forrásra a töltést. A töltésen túl a forrás újra fölfakadt, ma az úgynevezett Lilla-forrás vize a református templom melletti aluljárónál a vasúti híd alatt folyik át.

1920 körül megnyitották újra a kénes strandfürdőt, a vasútállomással szemben, a Duna és a vasúti töltés között, a természetes szépségekben bővelkedő sziget mellett. Itt volt a fürdő tápláló kénes forrása is. A sziget mellett folyik el a Duna, melynek partja nagyszerű homokstrandot képez. A vendégek ellátását a fürdőszálló és a nagyvendéglő szolgálta.

1938-ban a testület elgondolása közt szerepelt Dunaalmás üdülővárossá fejlesztése. Ennek megfelelően a falu felett emelkedő hegyoldalon hétvégi házhelyek kialakítását, jó úthálózat kiépítését és a terület közművesítését tervezték. A tervek a második világháború közbejötte miatt csak részben valósultak meg.

A II. világháború után megindult a munka a kőbányákban, a kőfaragó-telepen és elkezdődött a gabona őrlése a malomban. 1950-ben az Almásfüzitői Timföldgyár lakótelepét Dunaalmáson, a kőfaragó teleppel szemben, a Tatai-út hegyoldali részén tervezte felépíteni. Ez a terv azonban nem valósult meg. Helyette beruházási segélyekből a vállalat dolgozói közül többen lakóházat építettek. Ezt követően a község is erre terjeszkedett. Új családi házak épültek a Tatai-út mindkét oldalán, a terület neve mai is „Dunaalmás-Lakótelep”. 1985-ben itt épült fel a Református Egészségügyi Gyermekotthon, mely ma is sok gyermeknek nyújt otthont és magas színvonalú ellátást. Az 1960’-as évek közepétől beszűntették a termelést a kőbányákban, elvesztette jelentőségét a kőfaragó telep, leállították a gabonaőrlő malmot is. A kőhordással tönkretették az utakat, a Lilla-forrást, a révkikötő és a hajóállomás környékét. Elapadt a strandfürdőt tápláló kénes forrás és a falu közepén az artézi kút is a tatabányai szénbányászat következtében.

Ekkortájt Dr. Ferenczy Miklós főorvos vezetésével és az általános iskola tanárainak támogatásával élénk kulturális élet bontakozott ki a községben. Dr. Ferenczy Miklósnak számos könyve jelent meg Dunaalmásról, az ő kezdeményezésére létesült 1966-ban a Csokonai szobor, 1971-ben a Csokonai-Lilla Emlékszoba és a Csokonai Irodalmi Kör. Gondozásba vették Lilla sírját. Írók, költők fordultak meg Dunaalmáson.

A 1990-es évek második felében több beruházás is megvalósult a községben, így a telefonhálózat, a földgázhálózat, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a szennyvíztisztító megépítése, a polgármesteri hivatal épületének felújítása, az általános iskola épületének kibővítése, új ebédlő építése, a római kori kőbányák tájrendezése.

Az ezt követő években is több ütemben folytatódtak a községben az újítási munkálatok, az út és vízhálózat folyamatos fejlesztésre szorul. 2005-ben új óvoda épült, melyet azóta már több férőhelyesre át is alakítottak és további bővítését is tervezik. 2016 januárjában végre megkezdődött a régóta várt tornaterem építése az iskola udvarán. A régi strandfürdő helyén látványtavat készülnek kialakítani és a kénes forrásvizek hasznosítását is fontolgatja a testület.

A község kulturális életét fellendítette a Csokonai Művelődési Ház felújítása, melynek során a Lenhardt György Közösségi könyvtár is új teret kapott. Megszépítették ezzel egy időben a Lilla Emlékszobát is, mely Csokonai Vitéz Mihály Lillájának, Vajda Juliannának állít emléket, minthogy a Művelődési Ház maga volt egykoron a híres költő múzsájának lakhelye.

A lakosság civil szerveződéseinek jár a köszönet a kulturális élet fenntartásáért, nagyrészt vállalnak magukra különböző események, és mára már nagy látogatottsággal bíró „fesztiválok” megszervezésében és lebonyolításában. Ezen eseményeknek mindig lelkes és adakozó támogatója a mindenkori képviselőtestület és maga az önkormányzat, illetve a Kistérségi Társulás is.

Rengeteg látnivaló, lovarda, sétakocsikázás, bortúrák, római kori kőbányák, színvonalas rendezvények, gyönyörű táj, jó vendéglátók, színvonalas szálláshelyek és szerető emberek várják a községbe látogató pihenni és kirándulni vágyókat. A szép környezet és a kénes gyógyvíz üdítő hatása Dunaalmáson mindenkit újjá tud varázsolni.

(Tóth Ferenc Dunaalmási Visszatekintője nyomán)

Nyomtatás E-mail

Vendégünk lesz a Forgó Orsók Foltvarró Egyesület Tatabányáról

forgo orsok logo szines

Sok-sok apró, egymáshoz illesztett anyagdarab, amelyekből szépséges takarók és egyéb holmik formálódnak – biztos vagyok benne, hogy e sorok hallatán mindenki maga elé tud képzelni valamit, hiszen a foltvarrás hagyománya ilyen formában évszázadokra tekint vissza, s hazánkban is ismert „szakma” annak ellenére, hogy Magyarországon más fajta kézműves, varró -díszítő technikák terjedtek el.


A foltmunkák legkorábbi (ismert) képviselőinek egyike a londoni Victoria és Albert Múzeumban található Tristan Quilt, egy szicíliai, vászonból, trapunto technikával készült és gyapjúval bélelt alkotás, mely Tristan és Isolda történetét meséli el, keletkezése pedig 1360 környékére tehető.
A foltvarrás története azonban évszázadokkal e darab elkészülte előtt elkezdődött, hiszen vannak olyan Kr.e. 3400-ból származó fáraó szobrok is, melyeken az uralkodók, már e technikával készült ruhadarabokat viselnek.


A valaha tökéletesen praktikus okokból kialakult foltvarrás célja, kellően szigetelő, meleg ruhadarabok elkészítése volt - a fedőréteg, a bélés és a hátlap rétegezésével ugyanis levegő szorul a ruhadarabba, ami hőszigetelő hatású. Az első foltvarró asszonyok minden folton-folt takarójukat kézi varrással készítették. Kisebb közösségekben a hosszú téli estéken ezzel a kézimunkázással múlatták idejüket. Különböző mintákat és elnevezéseket találtak ki, amelyeket tovább adtak más tájak asszonyainak is. Így alakultak ki a klasszikus blokk elnevezések.


Amikor az amerikai telepesek megérkeztek az Újvilágba, hozták magukkal a foltvarrás „tudományát”. Egészen a 17. századig nem találtak fennmaradó darabokat, az első fennmaradt amerikai quilt, a Saltonstall quilt 1704-ből. Annak idején a darabokat újságpapírból kivágott részek segítségével varrták össze. Ahogy a takaró felső része elkopott, olvashatóvá vált az eredeti újságpapír szövege, segítséget nyújtva a kutatóknak a készítés idejének meghatározásához.


Maga a foltvarrás Amerikában vált igazi mozgalommá, művészetté. Angliának egészen 1720-ig sikerült megakadályoznia, hogy észak -amerikai gyarmatának saját pamutipara legyen. A telepesek asszonyai így rá voltak kényszerítve, hogy a legapróbb textilmaradékokat is felhasználják.


A következő mérföldkő a háztartási varrógép feltalálása volt az 1800-as évek derekán. Bár az elektromosság elterjedésére még várni kellett, a lábhajtásos varrógépek forradalmasították a foltvarrást is, noha a kézi tűzés továbbra is közkedvelt maradt. A „steppelés” valószínűleg egyike lehetett az akkori kikapcsolódási formáknak, s az elkészült művek hírnevet és megbecsülést adhattak az akkori asszonyoknak.


Az 1900-as évek elejére a quilt paplanok kezdtél elveszíteni hagyományos funkciójukat, és köszönhetően a mind több rendelkezésre álló anyagnak kezdtek kialakulni az eltérő mintázatok, az applikációs technika és a minél inkább finomabb megoldások is elterjedtek. Főként a felsőbb osztályokba tartozó hölgyek számára egyfajta művészetként jelent meg a foltvarrás művelése, szépen lassan művészetté alakult át az addigi szükséges feladatból.


Mindkét világháború alatt a foltvarrás a frontra küldött katonák megsegítésére is alkalmasnak bizonyult. A varrók összefogásából sok takaró készült el, megóvva ezzel a katonákat az időjárás viszontagságaitól. A nagy világválság idején, pedig ismételten a szükség vitte rá a varró asszonyokat a meglévő textilek újrahasznosítására.
A második világháború idején az aláírt foltok voltak nagyon népszerűek. Egy-egy nagyobb üzlettulajdonos, vagy akár közéleti személyiség adta a nevét egy-egy folthoz, melyet aztán közösségek varrtak takaróvá, majd azokat a vöröskeresztnek adományozták. Ezeket a quilteket a mai napig a közösségi összefogás bizonyítékaként tartják számon.


A háborúkat követően az 1950-es és 60-as években a foltvarrás nem igazán volt népszerű időtöltés. Sokak számára ódivatúnak, régimódinak tűnt ebben az időben. Ebben a két évtizedben azonban az idősebb generáció tartotta életben a patchwork hagyományait. Mígnem a '70-es és a '80-as években a felnövekvő unokák vették át a stafétabotot a foltvarrás területén a nagyszülőktől. A foltvarrás a természet-, és hagyomány-közeli élet egyik szimbólumává is vált ennek a generációnak a szemében.


Napjainkra sem veszített a foltvarrás a népszerűségéből. Igaz, mára nem a funkciója adja az értékét, inkább remek kikapcsolódás, és újra közösségépítő jelentősége lett ennek a népszerű időtöltésnek. A foltvarrás egyik legnagyobb vonzereje, hogy bármilyen stílusról vagy technikáról legyen szó, azokat maradéktalanul saját egyéniségünkhöz igazíthatjuk. A foltvarrók egy része a hagyományos mintákat követve készíti a textil-munkáit, míg mások a modern, művészi megoldások felé hajlanak inkább.


A foltvarrásban megtestesül azon hölgyek találékonysága, akik a történelem során a rendelkezésükre álló anyagokból alkottak hasznos és egyben szép műveket családjuk és a közösség számára. S bár a világ körülöttünk folyamatosan változik, biztosan hihetünk abban, hogy az egyedileg kézimunkával készülő alkotások napjainkban is értékesek és várhatóan a használóik számára is örök értéket képviselnek.


A foltvarrás manapság soha nem látott népszerűségnek örvend, hála az internetnek, a számos blognak és a közösségi médiának. A foltvarrók csapata igazán barátságos társaság, és ha egy szóval szeretnénk összefoglalni az internet és a foltvarrás pozitív hozadékait, az a KÖZÖSSÉG. Ismeretlen ismerősök, kezdők és „vérprofik”, akik akár egy szempillantás alatt felismerik egymás keze munkáját, vagy az ihletet adó „alapgondolatot”.


A közösségépítés jó példája a tatabányai Forgó Orsók Foltvarró Egyesület, akik ebben a formában 2017 óta működnek, de hosszú évek óta varrnak, „foltoz”-nak már együtt. Egy szerencsés véletlen folytán Dunaalmáson láthatjuk vendégül Őket, hogy megcsodálhassuk műveiket. Reméljük, hogy a későbbiekben egy közös varrás keretében is találkozhatunk velük.


Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a kiállításra.

Forrás:
eszterkezimunka.hu
Laura Jane Taylor: Foltvarázslat

Nyomtatás E-mail

Öregmalom Kupa és Dunaalmás Sakkbajnoka verseny

kisebb csapat1.1

Beszámoló a 2017. évi

Öregmalom Kupa és a Dunaalmás Sakkbajnoka versenyről

 

2017. június 5-én (idén is pünkösd hétfőjén) került sor a 16. sakkvesenyre, ahol eldőlt hogy ki Dunaalmás sakkbajnoka ebben az évben. Valamint nagyszerű versenyen vehetett részt a Tatabánya, Naszály és Dunaalmás általános iskolás korú gyermekei. A dunaalmási csapatot erősítették unokáink közül öten, akik tiszteletbeli dunaalmásiak, hiszen sok hétvégét töltenek itt Dunaalmáson.
Idén is a verseny helyszíne a dunaalmási Öregmalom volt. Szervezését a Dunaalmásért Alapítvány és a Lorkamill Kft szponzorálta. S támogatta Dunaalmás polgármestere, Ollé Árpád is. Aki elismerő szavakkal méltatta ezt a hagyományt teremtő sakk-vetélkedőt.
Elismerő szavakkal köszöntötte a versenyt László Imre is, aki a Komárom-Esztergom Megyei Sakkszövetség elnöke.

27-en ültek a sakktáblák mellé és küzdöttek 7 fordulóban 15-15 perces gondolkodási idővel.
A bíró Kiss István volta, aki október óta oktatja a dunaalmási gyerekeket erre az elmét és a jellemet erősítő versengésre. Bata Gábor kezelte a számítógépet, amelyen a regisztrálást és a sorsolást intézte hibátlanul.
Ollé Árpád polgármester nyította meg a versenyt 9 órakor és 13 órakor ő adta át a díjakat a verseny győzteseinek.

2016. év Dunaalmás Sakkbajnoka: Varga Tamás (immár hatodik alkalommal) 5,5 pontot elérve.

A gyerekek versengését három kategóriában értékeltük: abszolút sorrendben és a dunaalmási versenyzőket két csoportban: lányok és fiúk kategóriában.
1. az abszolút verseny legjobb három eredményét elérő versenyzők:
1. Majorits Jázmin Naszály, akit a maximálisan elérhető 7 pontból 6-ot szerezett meg.
2. Borbély Bálint Tatabányáról 5.0 ponttal.
3. Kossela Péter Tatbányáról 4,5 ponttal.

2. a Dunaalmási fiúk sorrendje:
1. Bata Álmos 4,0 ponttal
2. Kun Szabolcs 3,5 ponttal
3. Dunár Márk 3,0 ponttal

3. a Dunaalmási lányok sorrendje:
1.Bata Emese
2.Bata Zselyke
3.Bata Lili

A díjak átadása után feleségem – dr.Sineger Eleonóra – valmennyi versenyzőnek ajándéktárgyakat adott át, amelyeket a szponzoroknak köszönhettünk.

Köszönöm szépen valamennyi résztvevőnek a versenyzést. Köszönet illeti a versenyzők kisérését, támogatását.
Jövőre, ismét pünkösd hétfőjén, megrendezzük a 17. Öregamalom Kupát és a Dunaalmás Sakkbajnoka vetélkedőt.

Dunaalmás, 2017. június 06.

Vidovszky Ferenc
az Öregmalom Sakk-kör vezetője

 

kisebb csapat2.2

Nyomtatás E-mail